Igen sok rövidítés került a címbe. Ezek egy része algoritmus, más része hash függvény vagy protokoll. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra őket, hiszen ezekkel találkozhatunk a mindennapi életben.
A DES (Data Encryption Standard) illetve a Triple DES és az AES (Advanced Encryption Standard) ún. szimmetrikus kulcsú vagy “titkos kulcsú” algoritmusok. Ez azt jelenti, hogy minden félnek ismernie kell a kulcsot, mind a titkosításhoz, mind a dekódoláshoz. Ez a fő hibájuk egyébként. A DES már történelem. Több mint 20 éve feltörték. 🙂 Az AES algoritmus a WPA2-ben (Wi-Fi Protected Access) használatos, még ma is biztonságosan működik. A Blowfish pedig az egyik első biztonságos blokk-kódoló – szimmetrikus – algoritmus. Ma már az AES népszerűbb.
https://en.wikipedia.org/wiki/Symmetric-key_algorithm
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Blowfish_(cipher)
Vannak az előzőekkel szemben az ún aszimmetrikus kulcsú vagyis nyilvános kulcsú titkosító algoritmusok. Ez a korszerű és a biztonságos(abb) egyébként. Itt kulcspárt generálunk, és a fogadó fél a privát kulcsommal kódolt üzenetemet a rendelkezésére bocsájtott nyilvános kulcsommal tudja elolvasni, és vica versa. Ilyen megoldások az RSA (Rivest–Shamir–Adleman) és a DSA (Digital Signature Algorithm) algoritmusok. Az RSA széles körben elterjedt titkosított adatátvitelhez.
https://en.wikipedia.org/wiki/Public-key_cryptography
https://en.wikipedia.org/wiki/RSA_(cryptosystem)
https://en.wikipedia.org/wiki/Digital_Signature_Algorithm
Aztán nézzük meg az MD4-et illetve az MD5-öt (Message-Digest algorithm 5). Ezek egyirányú kódoló algoritmusok. Mára elavultak, ezért az SHA-2 (Secure Hash Algorithm 2) váltotta ki őket. Linux alatt a jelszók kódolására használják ezt a fajta titkosítást. Csak azt lehet ellenőrizni, hogy a két kódolt karaktersorozat egyezik-e, ezért nem lehet egy elfelejtett jelszót “megmondani”. 🙂 A bitcoin kriptovaluta pl. a SHA-2 családba tartozó SHA-256 kriptografikus hash függvényt használja többek között blokk-láncai kódolásához is. A hash függvény matematikai fogalom, egy értékkészletet képez le egy szignifikánsan (jelentősen) kisebb értéktartományra.
https://hu.wikipedia.org/wiki/MD5
https://en.wikipedia.org/wiki/SHA-2
És akkor még itt van az RC4 (Rivest Cipher 4). Ez folyam kódoló, de sajnos olyan törhető titkosításokhoz használták, mint a WEP (Wired Equivalent Privacy). Ezt ma már nem használjuk még véletlenül sem. Volt még ilyen gyermekbetegség-kódolás, a TKIP (Temporal Key Integrity Protocol). Azt sem fejlesztették tovább. 🙂
https://en.wikipedia.org/wiki/RC4
https://en.wikipedia.org/wiki/Wired_Equivalent_Privacy
https://hu.wikipedia.org/wiki/TKIP
Ma nyilvános kulcsú algoritmusból legalább 2048 bites RSA kulcsokat, szimmetrikusból AES-t, illetve egyirányúból SHA-2-t használunk. 🙂
RSA titkosítást használunk a TLS (Transport Layer Security), SSL (Secure Sockets Layer) és SSH (Secure Shell) protokollokban, illetve PGP (Pretty Good Privacy) folyamán.
https://hu.wikipedia.org/wiki/PGP
A TSL-t az a bizonyos “https://” kezdetű rész használja a böngészőnkben a weszerverrel való kommunikációban – fontos eleme a “kézfogás” (handshaking) -, a PGP pedig egy titkos levelezésnél hasznos. 🙂
https://www.cloudflare.com/learning/ssl/what-happens-in-a-tls-handshake/
Egy informatikai biztonsággal foglalkozó kollégám mondta egyszer nekem, hogy informatikai biztonság nem létezik. Csak a vasbeton trezorban a konnektorból is kihúzott számítógép, fegyveres őrrel az ajtóban. És valóban. Mit ér mindez, ha a felhasználó hibájából van a notebook-ban egy cetli a jelszóval. 🙂
Keress pénzt Linux-szal - Vámosi Gergely TechBlog - Alkoss Linux alatt :) 