Kernel (rendszermag) fordítás, virtualizáció – az utolsó próbakő :)

Linux alatt fordíthatunk saját beállításokkal egyedi rendszermagot. A kernel teljesen testreszabható. Mivel a saját Linux-omat gyári maggal használom, ezért a fordítás bemutatásához először is telepítem a virtualbox szoftvercsomagot, hogy a virtuális gépben telepíthessek egy sandbox (játék) Linux-ot. 🙂

https://tecadmin.net/install-virtualbox-on-debian-10-buster/

Beszéljünk még egy dologról. Általában root-ként, rendszergazdaként alig használjuk a gépet, ennek biztonsági okai vannak (a távoli elérés ilyen módon általában tiltva is van). Viszont a felhasználónk lehet rendszergazda jogú, erre való a sudo parancs. Ennek leírását magyarul is elolvashatjuk.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sudo

A sudo jogosultság nagy felelősség! Erről árulkodik a legelső használatkor kapott figyelmeztető üzenet.

gvamosi@sandbox1:~$ sudo su -
We trust you have received the usual lecture from the local System
Administrator. It usually boils down to these three things:
1) Respect the privacy of others.
2) Think before you type.
3) With great power comes great responsibility.
[sudo] password for gvamosi:
root@sandbox1:~#

VirtualBox a debian-testing-amd64-netinst.iso file-lal 🙂

Miután a virtualbox-ot elindítottam, létrehoztam egy virtuális gépet, 1 GB memóriával és 20 GB-nyi, dinamikusan növekedő “lemezkapacitással”. A kernel forrás, a lib-ek és a c fordító miatt kelleni fog a hely! A Debian 10 netes telepítőjét az alábbi helyről töltöm le.

https://cdimage.debian.org/cdimage/daily-builds/daily/arch-latest/amd64/iso-cd/

A virtuáis gép elindítása után a grafikus telepítést választva telepítem a Debian 10 rendszert. 🙂 Ezt nem részletezném, csupán annyit, hogy 2GB (a memória kétszerese) a swap, illetve a maradék ext4 filerendszerű root “/” kötet.

De nézzük a kernel fordítást. Első lépés a kernel forrás és néhány kiegészítő dolog letöltése (a sandbox Linux-onkon).

root@sandbox1:~# apt-get install build-essential linux-source bc kmod cpio flex cpio libncurses5-dev

A build-essential a fordításhoz kell, a linux-source a kernel forrás, míg a libncurses5-dev a menüvezérelt konfigurációhoz (fordítás előtt szükséges elvégezni). Következő lépés a forrás kibontása.

root@sandbox1:~# cd /usr/src/
root@sandbox1:/usr/src# tar xavf linux-source-5.2.tar.xz

Ezután jön a konfiguráció.

root@sandbox1:/usr/src# cd linux-source-5.2/
root@sandbox1:/usr/src/linux-source-5.2# make ARCH=x86_64 defconfig
vagy menuconfig

A menüvezérelt felületen részletesen beállítható minden kernel konfigurációs opció “menuconfig” választása esetén.

Kell még néhány függőséget telepíteni, míg végül jöhet a build, és lehet is installálni. Szerencsére az egész Linux-sandbox nem foglalt többet 5,5 GB-nál. Maga a fordítás még sok processzornál is eltart jónéhány percig. 🙂

root@sandbox1:/usr/src/linux-source-5.2# apt-get install libelf-dev libssl-dev:native
root@sandbox1:/usr/src/linux-source-5.2# make -jnproc bindeb-pkg

A “klasszikus” kernel fordítás lépései az alábbi link alatt érhetőek el. Ez már 20 éve is hasonlóan nézett ki. 🙂

https://www.linux.com/tutorials/how-compile-linux-kernel-0/

Mentés (backup)

A mentés a nagyon fontos gyakorlati rendszergazdai teendő. Az informatika egyik alaptétele a következő: ha egy adat csak egy helyen van meg, az nincsen (!).

Ezért fontos mentési stratégiát kialakítani egy szerver, de akár a desktop gépünk, illetve hordozható eszközünk esetében is! Tiszteljük meg annyira saját magunkat, hogy saját munkáinkat, adatainkat, leveleinket, kapcsolatainkat, etc. legalább lementjük egy fizikailag különböző helyre időközönként! Erre szolgál egyébként a felhő is. Azonban nem minden esetben kifizetődő a használata! Egyébként pl. az ownCloud felhőt mi is telepíthetjük. Lehet saját felhőnk is!

https://owncloud.org/

Nézzük azonban a klasszikus backup-ot, mondjuk egy kódolt hálózatit.

A szeptember 16-ai írásomban az SSH-ról leírtam a publikus kulccsal hitelesített jelszó nélküli kapcsolatot. Ez tökéletes alap egy hálózati mentéshez. Hirtelen két stratégia is eszembe jut.

1. A távoli szerveren fut egy ún. cron job, a felhasználói crontab-ban – ez egy ütemezett feladatot jelent – mondjuk naponta. Egy script. ami ún. .tar.gz vagy .tgz tömörített állományt (archívumot) hoz létre – ez a Linux/UNIX rendszerek saját ZIP megoldása – a menteni kívánt könyvtárból, természetesen rekurzívan. Futhat pl. hajnai 3-kor. Hajnali fél négykor pedig a helyi gépünkön, ahova mentünk, lefut egy másik script, ami scp-vel, jelszó nélküli átvitelben átmásolja, “letölti” a tömörített állományt. 🙂
2. A második megoldásban az “ssh” parancs segítségével a távoli gépen – amiről a mentést készítjük – egy scriptet futtatunk, amiben tömörítjük a menteni kívánt könyvtárat a “tar czvf <archívum_időbélyeg.tgz> <könyvtár>” paranccsal vagy a tar és a gzip parancsok kombinációjával (tar cvo <könyvtár> | gzip – > <archívum_időbélyeg.tar.gz>), ezt követően pedig scp-vel átmásoljuk a helyi gépünkre. Ezt elég lesz helyileg ütemeznünk, de akár kézzel is indíthatjuk. 🙂

https://www.shellhacks.com/ssh-execute-remote-command-script-linux/

Látható, hogy nem ördöngősség a mentés. Jóllehet azért nagyon nagy mennyiségű adat mentésénél már több eszközre van szükségünk, mint egy-két Linux parancs. 🙂

Meg kell említsem még a bzip2-t, mint egy újabb, és hatékonyabb tömörítő algoritmust használó tömörítő programcsomagot (https://www.sourceware.org/bzip2/). Általában igaz, hogy a tar archivál, a gzip és a bzip2 pedig tömörítenek. Ma már a bzip2 is alapból telepítve van egy Linux-on, sőt tar-ból is elérhető a “-j, –bzip2” kapcsolóval. Az alábbi linken található még néhány hasznos információ az archiválásról.

https://www.thomas-krenn.com/en/wiki/Archive_under_Linux_(tar,_gz,_bz2,_zip)