Azután a bizonyos dollár jel után – erről majd később – egy terminálban vagy a konzolon adhatunk a linux rendszerünknek parancsokat.
gvamosi@gergo1:~$ ls -l
Ez a parancs kijelzi egy listában az adott könyvtár tartalmát. A -l egy kapcsoló, azt jelenti, hogy kijelzést kapunk a file típusáról, hogy könyvtár-e vagy file vagy egyéb, a jgosultságokról, írható, olvasható vagy végrehajtható – a részletekről a későbbiekben -, a tulajdonosáról, méretéről, a létrehozás dátumáról és a nevéről.
gvamosi@gergo1:~$ ls --help
Általában igaz, hogy a --help
kapcsolóval egy parancs felhasználásáról kaphatunk információkat.
mkdir alma: új könyvtár létrehozása “alma” név alatt
cd alma: váltás a paraméterben megadott “alma” könyvtárba
cd ..: váltás a szülő könyvtárba (eggyel feljebb a hierarchiában)
touch alma/alma.txt: “alma” könyvtár alatt “alma.txt” file létrehozása üres mérettel
rmdir alma: “alma” könyvtár törlése, csak ha üres! – figyelem, nem visszavonható!!
rm alma/alma.txt: “alma.txt” file törlése – figyelem, a törlés végleges, nem visszavonható!!
És búcsúzóul még egy szép parancs:
gvamosi@gergo1:~$ w
07:46:57 up 17:26, 1 user, load average: 0.60, 0.70, 0.81
USER TTY FROM LOGIN@ IDLE JCPU PCPU WHAT
gvamosi tty2 tty2 Mon14 17:26m 18:54 0.05s /opt/google/chrome/chrome
A “w” parancs kijelzi, hogy ki van és kik vannak belépve a számítógépre, és hogy mit is csinálnak nagyjából 🙂 – merthogy a Linux egy többfelhasználós operációs rendszer – mily meglepő. 🙂