Mentés (backup)

A mentés a nagyon fontos gyakorlati rendszergazdai teendő. Az informatika egyik alaptétele a következő: ha egy adat csak egy helyen van meg, az nincsen (!).

Ezért fontos mentési stratégiát kialakítani egy szerver, de akár a desktop gépünk, illetve hordozható eszközünk esetében is! Tiszteljük meg annyira saját magunkat, hogy saját munkáinkat, adatainkat, leveleinket, kapcsolatainkat, etc. legalább lementjük egy fizikailag különböző helyre időközönként! Erre szolgál egyébként a felhő is. Azonban nem minden esetben kifizetődő a használata! Egyébként pl. az ownCloud felhőt mi is telepíthetjük. Lehet saját felhőnk is!

https://owncloud.org/

Nézzük azonban a klasszikus backup-ot, mondjuk egy kódolt hálózatit.

A szeptember 16-ai írásomban az SSH-ról leírtam a publikus kulccsal hitelesített jelszó nélküli kapcsolatot. Ez tökéletes alap egy hálózati mentéshez. Hirtelen két stratégia is eszembe jut.

1. A távoli szerveren fut egy ún. cron job, a felhasználói crontab-ban – ez egy ütemezett feladatot jelent – mondjuk naponta. Egy script. ami ún. .tar.gz vagy .tgz tömörített állományt (archívumot) hoz létre – ez a Linux/UNIX rendszerek saját ZIP megoldása – a menteni kívánt könyvtárból, természetesen rekurzívan. Futhat pl. hajnai 3-kor. Hajnali fél négykor pedig a helyi gépünkön, ahova mentünk, lefut egy másik script, ami scp-vel, jelszó nélküli átvitelben átmásolja, “letölti” a tömörített állományt. 🙂
2. A második megoldásban az “ssh” parancs segítségével a távoli gépen – amiről a mentést készítjük – egy scriptet futtatunk, amiben tömörítjük a menteni kívánt könyvtárat a “tar czvf <archívum_időbélyeg.tgz> <könyvtár>” paranccsal vagy a tar és a gzip parancsok kombinációjával (tar cvo <könyvtár> | gzip – > <archívum_időbélyeg.tar.gz>), ezt követően pedig scp-vel átmásoljuk a helyi gépünkre. Ezt elég lesz helyileg ütemeznünk, de akár kézzel is indíthatjuk. 🙂

https://www.shellhacks.com/ssh-execute-remote-command-script-linux/

Látható, hogy nem ördöngősség a mentés. Jóllehet azért nagyon nagy mennyiségű adat mentésénél már több eszközre van szükségünk, mint egy-két Linux parancs. 🙂

Meg kell említsem még a bzip2-t, mint egy újabb, és hatékonyabb tömörítő algoritmust használó tömörítő programcsomagot (https://www.sourceware.org/bzip2/). Általában igaz, hogy a tar archivál, a gzip és a bzip2 pedig tömörítenek. Ma már a bzip2 is alapból telepítve van egy Linux-on, sőt tar-ból is elérhető a “-j, –bzip2” kapcsolóval. Az alábbi linken található még néhány hasznos információ az archiválásról.

https://www.thomas-krenn.com/en/wiki/Archive_under_Linux_(tar,_gz,_bz2,_zip)